|
<
zurück | Deutsch
BIŠUŽI
katar i Fazîl Humeroğlu
Ej akaná ... Ávgos manušá phirénas te mangén o lové, o xapé, andé k-o gav. Kidiné-pes duj terné ğuvlă. Jekháte sas and-e angáli pújos. Bešénas čorés. Gelé ándo gáv, phirdé, kidiné xapé, kotorisa dorikerdé lové, taj lilé te ğán kheré. O vaxîti sas ópr-e belvelăte. Alé k-o gavésko čéti, dikhén: terdó si baró šukár kher. Niklisti andár terni, šukár rakli taj del ikos e čhajén te dorikerén la, taj kandél len but lové. Alé ánde odolé kheréste, diné andé k-o kher. Ánd-o kher esás but barvalipé, mangin. Odojá gaği sas but barvali. Akaná len a kártă, lilé te dorikerén. Dorikerdé on la. Nikalél ándar pe postăte, dél len but lové taj mangél len:
 "Uğarén kotori vaxîti, ankhá kan-avél mi amalinka, kan-dorikerén la, taj kan-dél oj tumén but lové." Akaná on ačhilé. Odojá gaği niklisti taj geli avré kheréste pe dilake. On ačhilé kórkore andé k-o kher. Uğarén akaná, uğaren: nanaj ne gaği, ne amalinka, aj avri peli užé bari tîmina, taj lilé o čhejá te trašán kórkore andé k-o kher, lilé te phirén, te róden la, taj našči arakhén e sahbuisá e kheréske. Ej akaná jek ğuvli phinravél o vudár, dikhél - esi kaló kher, k-o maškár odolé kherésko esi pašló kaló gróbos, aj ánde odolé grobóste esi pašli e sahbúisa e kheréskiri.
Ej akaná odojá čhaj trašánili taj peli k-e phú. Láte kan-pháirólas o jiló. Fájma, ja e Devléstar, kaj sas o pújos ópre láke vasténde, o Dél la ajadi, taj láke na vuló ništo, taj on vulé avri. Lilé te rovén kátar k-e bari traš taj lilé čálti te prástan, te našén péske kheré, aj o kher léngoro sas avré xotráste. Opre droméste ángal lénde on raskeldîlár phuré manušés, savó trádelas kheré e guruvén kátar k-e livadi. Akaná phuró manúš lilăs te phučél léndar: "Sóske, čhejàlen, tumé rovén, so vuló tuménde?"
Lilé te phukavén liske, kaj dorikerdé gağá, láte sas baró lačhó kher, taj dinăs len but lové. Kána nikaldé on odolá lové te sikavén e phuréske, ánde lénge postênde o lové na sás, ámi sas pherdé póstă kišaj. Odă phuró manúš lilăs te phenél lénge: ánde odolé kheréste kon avénas, manušá ğivindé andár na niklŏnas. "Fájma, tumen o Del ajadî, ja tumaré pujós, - phenlăs odă phuró, - "Gán tuménge čálti kheré taj bolše má élan odolé kheréste, makárim me den tumén gonó lové." Odolá čhajá prastandós gelé kheré. Nakhló jek bazari pal odolé diláte. E jek čhaj, savăte na sás pújos, oj muli - fájma, e trašátar. Aj odojá, savăte sas o pújos, oj ačhili ğivindi, li ğ' akaná si nasvali.
(Lilăs ando breš 1993 o Vadim Toropov, phukavdăs les adaja paramisi o Fazîl Humeroğlu, 33 brešengo, ande k-o gav Natuxajevskaja (paš k-e diz Novorossijsk) and-e Rusija.)
Fájma, ja e Devléstar, kaj sas o pújos ópre láke vasténde, o Del la ajadî, taj láke na vuló ništo, taj on vulé avri.
Bild: Karla Woisnitza
ROMANO CENTRO Nr. 03, 12/1993
|
|
 |
ROMANO CENTRO
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
|
|
